Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

amikor két fiú között történik valami...

2017. november 16. 17:05 - Dávid_X

Sztorik az Elsőről: 10.

Egy szerető barát a bajban

- A vigasz -

Talán három hónapja voltunk együtt, amikor kidobott a csajom. Akiről azt hittem, hogy tényleg ő az Ő. Az igazi. Meg minden ilyen, amit elképzel az ember tizenhat évesen, némi tapasztalattal, de még túl sok idealizmussal, egy rózsaszínű szemüvegen át. Tényleg szerettem. Aranyos volt, kedves, bírtam a humorát és valami rohadtul szexi jelenség volt. Minden porcikáját imádtam. Aztán egyik este jött a derült égből a villámcsapás. Én már tervezgettem, hogy hétvégére kitalálok egy közös tóparti, ottalvós kirándulást, aztán egyszer csak mondta, hogy "tartsunk szünetet". Annyira nem számítottam erre, hogy csak hebegtem, semmi értelmeset nem tudtam neki mondani. Persze, a "szünetről" tudtam, mit jelent. Naiv és fülig szerelmes voltam, de hülye nem. Ennyi. És amikor megkérdeztem miért, csak annyit mondott, "idő kell, gondolkodni". Vagyis tényleg annyi. Pár nappal később egyébként láttam a másik sráccal, aki miatt az "idő kellett" neki. "Tartsunk szünetet" - istenem, mennyire szar szöveg, arra sem méltat, hogy megmondja, hogy ennyi volt.

Magasról tud az ember nagyot zuhanni. Aznap úgy mentem haza, hogy ha van egy híd útközben, le is ugranék róla. A buszon hazafelé nem néztem senkire, otthon szinte berúgtam az ajtót, köszönés nélkül mentem fel a szobámba és magamra zártam. Fater nem volt otthon, éjszakás volt, anya meg szerintem rögtön levágta, hogy jobb most engem nem baszogatni. Majd holnap elmondom, ha akarom. Szerencsére nyugton hagyott.

Aztán csörgött a telefon. Fel sem akartam venni, de azért megnéztem, ki az, hátha... Persze, a remény hal meg utoljára. De nem ő volt, hanem a legjobb barátom. Nagyon nem volt kedvem dumálni vele, de azért felvettem. Valószínűleg ő az egyetlen, akinek hajlandó voltam egyáltalán reagálni, de hozzá sem volt most kedvem, hiába imádtuk egymást.

- Szia, mi van? - kezdtem és legszívesebben rögtön el is hajtottam volna. Elég jól ismert, úgyhogy nem lehetett nehéz ennyiből levágnia, hogy valami baj van.

- Veled mi van? Valami gáz van otthon?

- Nem. Semmi. Csak Nóri. Mindegy. Majd holnap elmondom... most megyek. Majd holnap. Csáo! - aztán letettem. Azt gondoltam, hogy nem fog basztatni több hívással. Merthogy tényleg bírtuk egymást. Tudtam, hogy érti, most jobb, ha békén hagy. Zuhanyzás nélkül eldőltem az ágyamon és magamra húztam a takarót. Kb. egy óra telt el, amikor hallottam, hogy csöngetnek, aztán anyám pár percet beszél valakivel. Nem érdekelt. Egy perc múlva lépteket hallottam a lépcsőn, aztán kopogtak az ajtómon. Biztos voltam benne, hogy anyám az.

- Mi az? Aludni akarok! - kiabáltam ki, de megint csak két halk kopogás volt a válasz. Feltápászkodtam ajtót nyitni. És a barátom volt ott.

- Mi a faszt csinálsz itt? - értetlenkedtem, de csak nézett egy kicsit, aztán eltolt az ajtó elöl, vissza a szobámba. Bejött és bezárta maga mögött.

- Hoztam valamit - kezdte, de rögtön leállítottam. Nem volt kedvem hozzá, sejtettem, hogy valami ital lesz az. Elég gyakran jöttünk így össze nálam valami alkohol mellett gitározgatni, játszani, dumálgatni. De most rohadtul nem hiányzott.

- Nemár, most kurvára nincs kedvem semmihez! Majd holnap dumálunk! - legszívesebben hozzátettem volna, hogy "most menj a picsába innen", de valahogy nem akaródzott ilyet mondanom neki. Tényleg bírtam ezt a srácot, még ha most kurvára nem is hiányzott.

- Persze, majd holnap dumálunk. - folytatta - Ma nem kell. Ilyen búvalbaszott seggfejjel úgyse lenne kedvem sokat beszélgetni. - aztán előkotorta a kabátjából a jól megszokott beherünket. A Becherovka mindkettőnk kedvence volt. Odament az ablakom alatt lévő kis kanapémhoz, és lehuppant rá. Kényelmesen hátradőlt és komótosan lecsavarta a kupakot. Aztán meghúzta az üveget. Én még mindig az ajtó mellett álltam, nem tudtam hirtelen mit kezdeni az egésszel.

- Gyere már! - mondta kicsit hangosabban. Beletörődtem. Megadóan ledőltem mellé és elvettem az üveget. Meghúztam én is. A kellemes melegség végigterjedt a mellkasomban. Jól esett. Hátradőltem és becsuktam a szemem. Talán annyit tudtam még kinyögni, hogy óbazmeg, vagy valami hasonlóan épületeset. Visszaadtam neki az üveget.

- Ja. - jött a válasz rögtön.

- Az az igazság, hogy kurvára nem lepett meg. De ha egy hónapja szólok, hogy jobb lenne hagyni ezt a csajt, mit mondtál volna?

- Elhajtalak a picsába... gondolom. - tettem hozzá elgondolkodva. Igazából a barátomnak nem volt szimpi a csaj, azt régóta tudtam. De nem nagyon érdekelt. Igazából egy kicsit sem érdekelt.

- Ja. - volt ismét a válasz - Szerintem is.

Megint ivott egy kortyot és visszaadta az üveget. Ezután jó sokáig egyikünk sem szólt. És egyszer csak azt vettem észre, hogy nem is olyan rossz, hogy itt van. Jól esik a kedvenc beherünk, itt ül mellettem a legjobb barátom és valahogy most mintha másképp látnám a ma este történéseit. Kicsit kívülről. Azért még elég szarul voltam és ez valószínűleg látszott is rajtam. Néhányszor még szótlanul megjárattuk az üveget. Egyszer csak azt vettem észre, hogy átölelte a vállam, az apró kanapén pedig már egészen egymáshoz simulunk. Engem nézett. Én is rá néztem. Pár másodperc után halkan megszólalt:

- Te - aztán egy kis szünet - szerelmes seggfej.

 Ezt valahogy olyan szeretettel mondta, hogy kicsit elszorult a torkom. Bénán rá mosolyogtam, ő is mosolygott, aztán a fejem egészen magához húzta és átölelt. Nem szólt semmit, csak ölelt, aztán a fejét a fejemre hajtotta. Majdnem elsírtam magam, olyan jó érzés volt. És közben annyira felszabadult bennem minden, amit a szakítás okozott. Már nagyon hálás voltam ennek a srácnak, hogy itt van velem. És nagyon szerettem érte. És azért is, hogy nem akar mindenáron beszélgetni. Csak itt van és magához ölel. Szinte egészen belebújtam a barátomba. Hallottam a szívdobogását, éreztem a testének a melegét, együtt mozdultam a mellkasával, ahogy lélegzett.elso_yx1.jpg Talán egy-két könnycsepp is volt, amit remélem, nem vett észre. Hirtelen semmiért nem adtam volna ezt az érzést. És csak még jobban elszorult a torkom tőle. Néha finoman végigsimította a karom vagy a hátam, aztán csak ölelt tovább szótlanul. Nem tudom, meddig tartott, amíg azon a kicsi kanapén egymásba bújva öleltük egymást, de elbóbiskoltam. Egyszer csak arra ébredtem, hogy finoman felráz.

- Hé, most már aludjunk, haver! - lassan kibontakozott az ölelésből, szinte fájt tőle elszakadni. Ahogy az összesimuló testünk eltávolodott egymásétól, rögtön fázni kezdtem. Látta rajtam, hogy nem vagyok a helyzet magaslatán, mert sürgölődni kezdett. Egészen fura helyzet volt, mintha ő lenne otthon és én lennék a vendég. Elővette a paplant, megvetette az ágyamat, megigazította a párnát.

- Gyere, alvás van! - szólt rám megint, és levette a pólóját és elkezdte a nadrágot is lehúzni. Nem sokat gondolkodtam, rendesen támolyogtam az álmosságtól és az alkoholtól, meg általában mindentől, ami történt. Ha állva becsuktam volna a szemem, úgy is elaludtam volna. Vártam, hogy eldőlhessek és ne fázzak a takaró alatt. Nagynehezen leszenvedtem magamról én is a ruháimat és alsónadrágra vetkőzve ledőltünk. Magunkra húzta a takarómat. Egész közel volt hozzám és nagyon jó volt megint érezni a testének a melegét.

- Akarsz ide jönni? - kérdezte szinte suttogva. Én meg nem is válaszoltam, csak egészen közel húzódtam hozzá. Éreztem az arcomon a leheletét, a térdünk összekoccant. Aztán átkarolt és még jobban magához húzott. Én meg hagytam. Csak belebújtam az ölelésébe, hagytam, hogy a mellkasához húzzon, a combjával rásimuljon a combomra és szinte minden porcikájával melegítsen. Félálomban voltam és fantasztikusan jó érzés volt, hogy most itt van velem és szinte eggyé válhatok a testével.

  Pár homályos emlék maradt meg az éjszakából. Valamelyikünk néha mozdul egyet, fordul egy kicsit. A lábam a lábai közé csúszik és a combomon érzem az enyémet maguk közé szorító combjai jóleső melegségét. Aztán hanyatt fekszem, ő egészen a mellkasomon nyugszik, a feje a vállamon.

10_x9.jpg

A takaró valahol a földön az ágy mellett, aztán félálomban visszarántom magunkra. Az oldalamon fekszem, ő az egész testével hozzám simul hátulról és átölel. Aztán hanyatt fekszik, a fejem a vállába fúrva és a mellkasunk egymásén pihen. A lábaink összegabalyodva melegítik egymásét. Aztán hanyatt fekszem, ő oldalról hozzám simul és átkarol. Fogalmam sincs, melyik emlékkép az éjszaka mely részéből származik.

 Hihetetlenül nyugtalan álom volt, egyikünk sem aludt rendesen. Mégis életem addigi egyik legjobb, legmeghittebb éjszakája volt. És ezt nem adta még meg egyetlen addigi barátnőm sem. Nem a szexről, erotikáról szólt, hanem valami mélységes szeretet és bizalom volt az egészben. Persze, volt benne erotika is, mert nagyon jó érzés volt hozzásimulni és összefonódni vele, de ennek a jó érzésnek az a szeretet és bizalom volt az alapja, amit éreztem iránta. És talán ő is irántam. Ilyesmit lánnyal még soha nem éreztem, hogy ennyire eggyé válnék vele és így rábíznám magam bármikor.

10_x7.jpg

 Amikor reggel felébredtünk, nem akartam megmozdulni. Egyszer csak elkezdte kibogozni a testét az enyémből, az ölelő karok eltávolodtak, a combjaink lassan lecsúsztak egymáséról, végül már csak egymás mellett szorosan, hanyatt fekve próbáltunk rendesen felébredni. Oldalra fordítottam a fejem, mire ő is rám nézett. Nagyon furcsa volt ilyen közelről egymás szemébe nézni. Ennyire intim közelségben sosem voltam még fiúval - persze, ha az éjszakai egymásba gabalyodást most nem számítjuk. Csak néztük egymást nagyon-nagyon közelről, éreztem a lélegzetét. Ott, akkor nagyon szerettem ezt  srácot. És hálás voltam neki. Talán fél percig nézhettük így egymást, amikor megszólalt.

- Hogy vagy? - és halvány mosoly játszadozott a szája sarkában.

- Sokkal jobban - nyögtem ki, aztán egy kis szünet után még hozzátettem - kösz!

A takaró alatt a kezemmel megtaláltam a kezét. Megfogtam, majd lassan egymáséba fonódtak az ujjaink. Kicsit furcsán nézett, de éreztem, hogy közben megszorítja a kezem. Erre már szélesen elmosolyodott. - Nincs mit! - mondta, aztán kicsit elkomolyodott. Talán egy percig néztük még egymást, mintha a másik gondolatait próbáltuk volna kitalálni.

- Fel kéne kelni. - nyögte ki végül és kibogozta az ujjait az enyémek közül. Elfordultam tőle az oldalamra és morogtam valamit. Aludni akartam. És talán azt, hogy öleljen át, amíg alszom.

- Hé! Nincs visszaalvás! - mondta és finoman átölelt hátulról. - Hahó! Felkelés! - és az állát a nyakamba fúrta, amire összerándultam és felnevettem.

vigasz3.jpg

- Jól van, kezdjük el a napot! - mondtam megadóan, közben éreztem a leheletét a nyakamon. Akármeddig tudtam volna így feküdni. És valahogy mindenképp el akartam neki mondani, milyen jó, hogy itt van. És hogy egyáltalán van. De nem nagyon tudtam, mit mondjak. Eltávolodott tőlem és hanyatt feküdt. Én is a hátamra fordultam és oldalra ránéztem.

- Azért, ... - folytattam volna, de valahogy megakadtam. Fogalmam se volt, mit mondjak.

- Azért, mi? - kérdezte egy kis várakozás után.

- Azért remélem, tudod, hogy nekem van a legfaszább barátom a világon... - aztán végig se gondoltam, de egy villámgyors puszit adtam az arcára. Kicsit kikerekedett a szeme, aztán szélesen elvigyorodott.

- Szerintem nem. - mondta vigyorogva - Mert az nekem van! -és csak nézett továbbra is a szemembe. Végül hirtelen még hozzátette:

- Szerelmes seggfej. - erre már mindketten vigyorogtunk egymásra. Néhány percig még erőt gyűjtöttünk, aztán hirtelen lerántotta rólunk a takarót. Bedőlt a szoba hideg levegője. Ezután már gyorsan kimásztunk az ágyból és nekiálltunk felöltözni.

Én voltam a legnyomorultabb hangulatú szerelmes a világon. És közben én voltam a legboldogabb barát a világon.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fiussztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr1213187478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
amikor két fiú között történik valami...
süti beállítások módosítása