Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

amikor két fiú között történik valami...

2010. december 29. 12:39 - Dávid79

Játék a sötétben

 Középiskolás voltam és az egyik nyári szünetben egy vidéki kisvárosban élő közeli rokon nyaralni készült egy hétre családostól. Közben a házában járólapozás és mindenféle felújítások voltak, így mesterek jöttek-mentek egész nap. Felajánlottam, hogy arra az egy hétre hagyja rám a házat nyugodtan, mivel sokat voltam náluk, tudtam, kiket kell beengedni és ki, mit fog majd csinálni. Mellesleg pedig jól jött volna egy hét nekem is szülők nélkül. A hűtőt ellátták minden földi jóval és némi pénzt is hagytak, szóval enyém volt a világ.

Beköltöztem. A nappal az aktuális mesterember kopácsolásával, káromkodásával, zajával telt, az este leginkább filmnézéssel. Néha az udvarból megláttam a szomszéd fiát is, aki velem egykorú, nagyon helyes srác volt, ha összefutottunk, köszöngettünk egymásnak. Az egyik délután is összefutottunk, kicsit beszélgettünk is. Irigyelt, hogy egyedül lehetek egy ekkora házban.

- Hát gyere át! - mondtam neki. El is gondolkodott rajta, láttam, hogy tetszik az ötlet. Felajánlottam, hogy nézzünk filmet este, a szülei sem akadékoskodnak, hiszen csak a szomszédban lesz. Széles mosollyal rábólintott. Videó nem volt a házban, de műholdas tévék tucatjai közül lehetett válogatni, gondoltam, lesz majd valami jó. Este elég későn csöngetett a kapun, már kilenc óra is elmúlt.

- Azt hittem, ma már nem jössz - nagyon örültem, hogy itt van.

- Otthon még kellett csinálni ezt-azt, de mondtam, hogy csak ide jövök át, úgyhogy most már minden oké.

Bementünk, ettünk egy jót és bekapcsoltuk a tévét. Igazából semmi nem volt benne, ami lekötött volna.

- Mekkora ház! - még mindig el volt képedve, hogy egyedül uralkodhatok egy egész házban. Amint ezt kimondta, bevillant a nagy ötlet.

- Hé, kapcsoljuk le a villanyokat és játsszunk bújócskát! - félig gondoltam csak komolyan, elég nagy lónak tartottam már magunkat az ilyesmihez, de azért izgatott a gondolat, hogy keresgéljük egymást a sötétben. Csak egy másodpercig gondolkodott a dolgon.

- Oké! - és közben széles mosoly terült el az arcán. Most valahogy még kedvesebbnek tűnt ez a mosoly, mint ahogy eddig ismertem. Kicsit körbejártuk a szobákat, benézett ő is mindenhová, hogy felmérje a terepet, aztán elkezdtük. Én voltam először a hunyó. Lekapcsoltuk a villanyokat, egy maradt égve az előszobában, amit majd ő kapcsol le, amikor elindul.

Számoltam ötvenig és elindultam. Alig szűrődött be fény a csendes kis utcáról, szinte vaksötét volt a házban. Hallottam egy pici neszt a konyha felől, arra indultam. Elmentem az egyik szoba ajtaja előtt, amikor megláttam, hogy odabenn egy sötét árny suhan át az elsötétített ablak előtt. Bementem a szobába és megálltam. Hirtelen megpróbált kirohanni mellettem, de kinyújtottam a karom és nekiszaladt.

gf1.jpg

Ekkor már nevettünk mindketten, ő megpróbált kiszabadulni és pedig elkaptam a másik kezemmel is. A sötétben nem nagyon láttam, csak éreztem, hogy sikerült a derekát elkapnom.

- Szerintem elkaptalak - mondtam, magamhoz húztam, és ezt nyomatékosítva hátulról barátságosan megöleltem.

- Könnyű így, hogy ismered a házat!

- Attól még én se látok a sötétben - mondtam, aztán elengedtem az ölelésből. Elindultunk, hogy megkeressük a legközelebbi villanykapcsolót, közben néha nevetgélve lökdöstük egymást a sötétben. Végül ismét fénybe borult az előszoba.

jatek_a_sotetbenx.jpg

- Most te jössz! - elkezdett számolni, én visszaindultam a kapcsolóhoz és lekapcsoltam. Nem is olyan könnyű tájékozódni így még nekem se itt... Az egyik kisebb szobába mentem és beálltam két szekrény közé. Hallottam, hogy végzett és elindult ő is. Ha elmegy a szoba előtt kirohanok és nyert ügyem van. Megállt az ajtóban, hallgatózott egy kicsit és tovább indult. Vártam egy kicsit és elindultam. Kicsit elszámoltam és belerúgtam valamibe, ami lelassított, de rohanni kezdtem. Ez a kis hiba elég volt, hogy visszaérjen az ajtóhoz és pont elkapjon, amint kilódulok rajta. Ő is lendületben volt és nekilökött a falnak.

- Auu! - koppantam egyet és megálltam a falnál.

- Hú, basszus, ne haragudj, ez kicsit erős volt. Nem gondoltam, hogy pont neked megyek. - mögém lépett és átkarolt oldalról.

- Jól vagy? - jobban magához húzott és hallottam, hogy őszintén aggódik, hogy valami bajt csinált. A derekára tettem a kezét és hagytam, hogy kicsit jobban magához öleljen. Jóleső érzés volt, hogy a helyes srác vékony testének formás izmai hozzám simulnak és aggódik értem. Ahhoz képest, hogy alig ismertem előtte, most igazi, őszinte barátságot és szeretetet éreztem iránta.

- Persze, semmi baj, csak kicsit meglepődtem. - tényleg nem fájt semmi, csak váratlanul ért.

- Azért elkaptalak! - hallottam a hangján, hogy már széles vigyor lehet az arcán.  Kicsit szorított rajtam és homlokát barátságosan az enyémhez koccintotta. Átöleltem a vállát, a másik kezemmel pedig finoman bele boxoltam a hasába.

- Na várj csak! Egy-egy, de lesz ez még másképp!

A következő körben a számolásom után nem mozdultam, hanem hallgatózni kezdtem. A folyosó végén lévő nagyobb szoba felől hallottam valamit, ezért be sem mentem máshová, rögtön arra indultam. A bejáratnál megálltam és hallgatózni kezdtem. Semmi. Óvatosan elindultam befelé. Belerúgtam az ágy sarkába és elnyomtam egy káromkodást. Hallottam, hogy erre felkuncog a sarokból, de ezzel le is bukott és rögtön ezután megindult kifelé. Egy lépés volt csak a bejáratig, éppen visszaértem, hogy nem tudjon kimenni mellettem. Elkaptam, kicsit össze is fejeltünk, ahogy szemből pont nekem szaladt.

- Hehe, nem sok kellett volna, hogy meglépj! - és szorosabban magamhoz húztam, hogy ne tudjon mégis kisurranni. Lendületből még tettem egy lépést hátra, ahogy belém szaladt, aztán két kézzel átöleltem a derekát, ő a karjait szemből a vállaimra tette.

- Mázlid volt, hogy hamarabb indultam, mint kellett volna

- Még hogy mázli? Elbénáztad! - már nevettünk mindketten és megpróbált elindulni kifelé a szobából. Szorosan átfogtam a derekát és nem engedtem. Amint oldalra léptem volna, hogy kikerüljük az ágy sarkát, a lábunk összeakadt, és mintha elgáncsolt volna, az ágyra estünk. Hangosan nevetgéltünk már mindketten és megpróbált kiszabadulni az ölelésből. Fölé fordultam az ágyon és a teljes súlyommal ránehezedtem.

A sötétben csak néha sejlett fel az arca, ahogy birkóztunk, az erőlködés és a ragyogó mosoly fura keveréke egészen felizgatott szinte egy pillanat alatt. A lábával addig ügyeskedett, míg sikerül körém fonnia és oldalra kezdtünk dőlni. Kiszabadítottam a karjaimat alóla és igyekeztem visszakerülni felülre, de nem sikerült. Az oldalunkra dőltünk, majd egészen fölém kerekedett. A hátamon feküdtem, ő megfogta mindkét csuklómat, a fejem fölé feszítette a karom és feltérdelt. Ebben a helyzetben maradtunk pár másodpercig, majd rám ült, a csuklómat továbbra is leszorítva az ágyra. Ahogy ült rajtam, a combja a derekamnál volt, szerettem volna végigsimítani, de - szerencsére - a karom erős szorításban volt.

- Na? Szerinted nyertem? - kérdezte lihegve.

- Várj csak, nincs még vége! - válaszoltam, és igyekeztem egy kis erőt gyűjteni.

Egy hirtelen mozdulattal feldobtam a derekam. Nem számított rá, mert elvesztette az egyensúlyát és eldőltünk oldalra. A lábával megint átfont erősen, de most már az egyik kezem is kiszabadult és magamhoz szorítottam a nyakát átkarolva. Aztán lassan a másik kezem is kiszabadult és sikerült a combját lefeszítenem magamról. Amint ez sikerült, a lábammal én fontam át a derekát és az oldalunkon fekve megszorítottam.Kicsit felnyögött, talán kicsit erős volt a szorítás. Kiengedtem, oldalt fekve kiegyenesedtem mellette és átkaroltam. Ő is ezt tette, aztán hanyatt fordult, szorosan átkarolt és magára húzott.  Én is átkaroltam és szorítottam. Ebben a kiegyenesedett fekvő pózban feküdtem rajta pár másodpercig, amikor éreztem,  hogy gyengül a szorítása és már csak átölel. A birkózás közbeni nevetgélés lassan abbamaradt és csak feküdtünk egymáson a sötétben. Egyre nagyobb lett a csend és egyre lazábban simultam rá.

 Eltelt egy perc és már nem szorítottuk egymást, csak feküdtünk összesimulva. A fejem ráhajtottam és mintha valami finom simítás lett volna a reakció a hátamon. Az egyik lábával meg - véletlenül - átkulcsolta az enyémet. Nem tudom, meddig feküdtünk így a töksötétben. Alig láttunk egymásból valamit, talán ezért is tarthatott még a varázs.

Jópár percig pihentünk így, amíg lehiggadtunk a birkózás izgalmából. Ez már másfajta izgalom volt és nem akartam, hogy vége legyen. Egyszer csak suttogva megszólalt:

- Lehet, hogy mennem kéne, elég késő van

- Igen? Nem tudom, mennyi lehet az idő - válaszoltam és kicsit oldalra csúsztam, hogy mellé könyökölhessek. Mellé feküdtem az oldalamra és a fejemet támasztva felkönyököltem.  A lábaink átkulcsolva maradtak.

- Maradhatnál még - szinte csak suttogtam a sötétben és megrémültem a saját szavaimtól. Nem láthattam a reakcióját, csak éreztem, hogy mintha egy halk sóhaj lett volna a válasz. Aztán mozgolódni kezdett, ő is az oldalára fordult és felkönyökölt velem szemben. Éreztem a közelségét és a valódi, vagy csak kitalált forróságot, amit a teste árasztott. Már nem értünk össze, a lábát is visszahúzta az enyémről, csak feküdtünk az ágyon egymással szemben a birkózástól gyűrötten és a fejünket támasztottuk.

- Nem tudom... és mit csináljunk? - ezt már ő is csak suttogta, szerintem eluralkodott rajta az ijedtség, amit az izgalom okozott. Nem válaszoltam, csak megpróbáltam nevetni egyet. Elég idegesre sikerült. 

- Hát... itt is aludhatnál. - ennél nagyobb hülyeséget nem is lehetett volna mondani, mert mintha megtört volna a varázslat, hirtelen felült.

- Á, mennem kell, majd lehet, hogy holnap átnézek - közben  hallottam, ahogy elkezdett lekászálódni az ágyról. Átkoztam a hülyeségem és én is felkeltem az ágyból. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve elé ugrottam a szoba bejáratánál és magamhoz öleltem. A derekát az enyémhez húztam, az ágyékunk egymáséhoz ért és finoman oldalról megkoccintottam a fejemmel az övét.

- Megvagy - suttogtam neki, és most már őszintén sikerült elnevetnem magam.

- Az nem olyan biztos - válaszolta, és örültem, hogy ő is őszintén felnevetett, aztán magához ölelt és az ágyra döntött. Megint birkózni kezdtünk, de valahogy minden más volt, érezhető volt a szenvedély, ahogy a két test összesimult, a végtagok egymásba gabalyodtak és próbálták legyűrni a másikat.

A birkózás nem tartott sokáig, hamar abbahagytuk. Hanyatt feküdtem, ő végignyúlt rajtam és hozzám simult, így pihentünk egy darabig. A mellkasunk összesimult és a fejét rám hajtotta. Alig érezhető, pici mozdulatokkal simogattam a hátát, ahogy átöleltem. Sokáig feküdtünk így mozdulatlanul, az átizzadt pólóink egyre hidegebbek lettek.

- Jó, hogy itt vagy - suttogtam a fülébe és kicsit jobban megszorítottam.

- Jó így veled - suttogta ő is és szinte összeolvadt a testünk az ölelésben. Kicsit felemelte a fejét és éreztem, ahogy finom puszit nyom a vállamra. Olyan melegség öntött el, amilyet még sosem éreztem. A kezem felvándorolt a derekáról és a két kezem közé fogtam az arcát. Felemeltem a fejem és egy finom puszival viszonoztam az arcán. Aztán nem engedtem el hanem még egyszer megpusziltam. Visszaengedtem a fejem az ágyra, a kezem megint a hátán nyugodott.

Most ő volt soron, éreztem, hogy keresi, hová adja a következőt. Az arcomon éreztem, de hosszabb volt, mint az eddigiek, aztán még egy puszi az államon, végül egy hosszú és sokkal mélyebb csókot nyomott a nyakamba. Felsóhajtottam és szorosan magamhoz öleltem. A kezem feljebb vándorolt a hátáról és a fejét simogattam, közben számolatlanul adtuk egymás arcára és nyakára a csókokat, míg egyszer rám hajolt és szájon csókolt.

Ezután már mindketten elvesztettük az eszünket és szenvedélyes, mély csókolózásba kezdtünk. A gyengéd, mégis szenvedélyes csókolózás közben ledöntöttem magamról és az oldalunkra fordulva folytattuk tovább felváltva egymás nyakát és arcát is elhalmozva, majd ismét a nyelveink küzdöttek egymáséval.

Néha hemperegtünk egyet, ő volt alul, aztán én, majd egymással szemben oldalra feküdve öleltük és csókolgattuk egymást megint. Nem tudom, meddig tartott ez így, de úgy éreztem, bármeddig tudnám csinálni. Ki hitte volna, hogy ez a kedves, helyes srác ilyen fantasztikusan szenvedélyes tud lenni!

Az izgalmamat csak fokozta, hogy épp átsejlettek a pólóján és a nadrágján a finom izmai és az izmok játéka. Mintha egymás gondolataiban olvastunk volna, úgy szorítottuk vagy épp simogattuk egymást és váltottunk, hogy ki van alul és felül, vagy feküdtünk egymással szemben, egy pillanatra sem hagyva abba egymás csókolását. Az arcunk, a nyakunk és a vállaink is kaptak a kényeztetésből, hogy aztán az ajkaink és a nyelvünk megújult erővel birkózhassanak. Amikor épp nem forrt össze a szánk, nyögtünk egyet-egyet egy mély nyakcsóktól, vagy csak úgy az élvezettől.

Egyszer ő volt felül, amikor elkapta a csuklómat, a fejem fölé feszítette, és így csókolóztunk tovább. Egész testével rajtam feküdt, a combjai kívülről simultak kétoldalról az enyémhez, ahogy közrefogta őket. Így kinyújtózva még égetőbb volt a szenvedély.

Aztán elengedte a csuklómat és éreztem, ahogy mindkét kezével az ujjait az enyéim közé fonja, miközben egy pillanatra sem hagyjuk abba egymás csókolását. Jó pár percig folytattuk így, egymásba font ujjakkal, csak a szánk küzdött egymáséval. Aztán elszakadtunk egymástól, az ujjainkat még mindig szorosan egymáséba fonva az arcomat kezdte megint csókolni, majd a nyakamat.

Egyre lassabban és finomabban, majd lejjebb csúszott és sor került a mellkasomra is. Majd megőrültem, ahogy haladt a mellkasomon és elhalmozta. Néha visszatért a nyakamhoz és mélyen belecsókolt. Megpróbáltam kiszabadítani a kezem, hogy simogathassam, de nem engedte, az ujjaink úgy maradak, egymáséba fonva. Megint a mellkasomhoz ért és lejjebb csúszott rajtam, a combjai már a vádlim magasságában voltak és néha egy-egy csók a hasamra is jutott.

Hirtelen csengettek. Egy pillanat alatt megszűntek a sóhajok és elrebbent a varázs.

- Basszus, biztos a szüleim - mondta és kibontotta az ujjait az enyéimből, közben legurult rólam.

- Ne haragudj, muszáj mennem.

- Francba - sóhajtottam, de nem nagyon jött ki több hang a torkomon. Lekászálódtunk az ágyról és a villanykapcsoló felé botorkáltunk. Egyszerre nyúltunk érte, a kezünk összeütközött a levegőben. Még elkaptam a kezét, mielőtt felkapcsolta volna. Magamhoz húztam, hogy utoljára érezzem a testét.

Összesimultunk,  egymásra hajtottuk a fejünket és egy forró öleléssel búcsúztunk. Jó volt még egyszer érezni minden porcikáját, ahogy az enyémhez simul.  Aztán kibontakoztunk egymásból és felkapcsolta a villanyt. Alaposan összegyűrődött a pólója, majd ki kell találnia valami magyarázatot...

- Még lehet, hogy holnap átugrom. Szia! - mondta, és kiszaladt.

 

(címkék: meleg gay homo birkózás erotika )

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fiussztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr332545954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

büdösbanka 2011.01.01. 09:08:09

Jól megírt történet.Érezni rajta,hogy valóságélményen alapul.Gondolom,majd a további részekben kialakul a szexuális viszony is. nekem is vannak történeteim.Fel lehet ide rakni?

Dávid79 2011.01.02. 12:19:55

Ami a durvább (vagy szebb?) részeket illeti, azok továbbra sem nagyon lesznek, vagy ha igen, csak nagyon "lightosan", hiszen tele van velük a net. Az általam talált sztorik mind ilyenek, igazi sztorikat nem is nagyon olvastam, inkább csak pornó van... Lehet jó persze az is, de én a magam részéről maradok a könnyedebb verzióknál...

büdösbanka 2011.01.02. 12:40:18

Szépek ezek a lájtos sztorik is. Felkeltik az ember érdeklődését a homoszexualitás iránt,melyet mélyen elfojtunk magunkban,mert félünk a társadalom megvetésétől,ha kiderül. Ezért van a homoszex pornó oldalak akkora olvasottsága.legalább a neten kiéli az ember elfojtott vágyait a saját neme iránt.

Zsky 2011.03.13. 13:50:24

Egész jó sztorik.
Lennék az egyikben.

Patroklosz 2011.12.17. 17:12:25

Nagyon jó ! Tök izgi :)

Pali125 2016.06.12. 18:24:44

Kár h még csak most találtam őket :(
Iszonyat jó ezeket végigolvasni nagyon tettszenek! :)
amikor két fiú között történik valami...